Ezt a napot pálfordulónak is szokták nevezni, mely arra a bibliai történetre utal, ami szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és Pál apostol lett belőle.

"Pálnak fordulása, fél tél elmúlása!" - mondták bizakodással a tavaszra is gondolva, a régi öregek. Január 25-e - az őskeresztényeket üldöző Saulból lett Szent Pál apostol megtérésének az ünnepe - találóan kapcsolódott össze a népi időjóslással. Hogy tudniillik ezen a napon a tél is ellenkezőjébe fordul, és kifelé ballagva jeget tör, vagy csinál. Se szeri, se száma az erre utaló hajdani jövendöléseknek.
A valamikori veszedelmes járványok szülték a vészjósló megfigyelést is: "Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel." A nyugtalanabb időjárás sem ígért jobb kilátásokat: "Hogyha szeles Pál-fordulás, akkor lészen hadakozás." Babonásabb helyeken nem elégedtek meg a regulák jóslataival, a kíváncsi mámikák úgynevezett Pál-pogácsát sütöttek. Annyi darabot, ahány tagja volt a családnak. Mindegyik pogácsába egy-egy lúdtollat tűztek, és akinek a pogácsáján sütés közben a toll-életjel megégett, az bizony - legalábbis a kíméletlenebb vénasszonyok szerint - még abban az évben búcsút mondhatott az árnyékvilágnak. A jó termést elősegítendő ajánlatos ilyenkor a hagymadugványos tarisznyát leemelni a fogasról, és megfordítva visszaakasztani, mert akkor nem magzik fel a hagyma, és a ludak fenekét is illik megpiszkálni, hogy szaporábban tojjanak.
Kevésbé közismert tény, hogy a gyertyaszentelő napjához fűződő "medvejóslat" eredetileg szintén Pál napjához kapcsolódott. "Ha Pál-fordulókor a medve kijön téli menedékéből - állították Baranyában a múlt század közepén is - és meglátja, hogy süt a nap, akkor még visszasomfordál, mert annyi hideg nap lesz a kitavaszodásig, mint amennyi az esztendőből már elmúlt." A délvidéken a régi öregek így fohászkodtak jórafordító Pálhoz: "Inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen." Mert akkor, a tapasztalások szerint, akár meg is számlálhatták a kivénhedt tél utolsó napjait.

A Kelet-európai-síkság, valamint Délnyugat- és Dél-Európa időjárását anticiklonális hatások alakítják, emiatt arrafelé nagy területen napos az idő. Kora délután 1, 5 fok várható, a Dunántúlon lesz a legmelegebb, északkeleten lesz fagypont közelében a hőmérséklet. Éjszaka -6, -1 fokig hűl a levegő.

Kedden és szerdán az ország nagy részén borús, szeles időre számíthatunk, azonban keleten a nap is előbújhat. A délkeleti tájakon eső, havaseső várható. Kora délután 1, 5 fok várható, a Dunántúlon lesz a legmelegebb, északkeleten lesz fagypont közelében a hőmérséklet. Éjszaka -6, -1 fokig hűl a levegő.

Csütörtöktől már igazi télies idő várható, kemény fagyokkal. Az északi hegyvidéken -10 fokig süllyedhet a hőmérséklet. Napközben napos, száraz időre van kilátás. Kora délután -3, 1 fok várható. Hátvágán hószállingózás is előfordulhat.

E naphoz fűződő regula:

„Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy."

Január 18-án van Piroska névünnepe, a Magyar Katolikus Egyház Piroskát ókeresztény vértanúnak tekinti, a Debreceni-kódex említi legendáját, miszerint Claudiusz császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni a megkeresztelt lányt, de mivel Piroska hű maradt a hitéhez, a császár több féle képpen kínozta, éjszakákon át imádkozott fogvatartottja börtönében. Oroszlánok elé vetették, megostorozták, mágjára küldték de az Úristen mindig megakadályozta, hogy baja essen. A császár persze azt gondolta, hogy ez csak az ördög műve lehet. Végül az Aventinus-hegy tövében fejezték le, ahol tiszteletére templomot emeltek.

Névnapjához időjárási jóslat fűződik: "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy!" Okulván az akkori telek legzordabb időszakából, ezen a napon a földművesek még inkább kímélték az állatokat, a lovakat sem fogták be.

A házasodni vágyó lányok ezen a napon piros kendőt kötöttek a nyakukba, fejükre, ezzel jelezték, hogy még ebben az évben férjhez mennek.

Egyébként pedig a Piroska nap előre jelzi, hogy a kemény téli időszak vége közeleg. A legenda szerint még a kőbálványok is ledőlnek imájára.